Ugrás a tartalomra
S2-M2-0630 perc

A 2022–24-es magyar inflációs epizód — esettanulmány, ok-okozattal

Az infláció nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem egy láncreakcióra: egy külső sokk, a vállalatok áthárítása és az állami válasz együtt hozta létre — majd ugyanígy, lépésről lépésre tűnt is el.

Horog

2023 januárjában a magyar fogyasztói árak egy év alatt átlagosan 25,7 százalékkal emelkedtek — ez volt a valaha mért legmagasabb havi inflációs érték Magyarországon, és utána tizenkét egymást követő hónapon át hazánkban volt a legmagasabb az áremelkedés üteme az egész Európai Unióban. Alig három évvel később, 2026 szeptemberében ugyanez a szám 1,2–1,3 százalék körül áll — annyira alacsony, hogy a jegybank inkább amiatt aggódik, nehogy túl közel kerüljön a defláció felé. Ugyanaz az ország, ugyanaz a pénz — hogyan lehetséges, hogy néhány év alatt végigfutott ezen a teljes íven? Ez a lecke pontosan ezt a történetet meséli el, elejétől a végéig, lépésről lépésre.

A lecke

Először: honnan indult a láncreakció?

2022 elején két, egymástól független sokk érte egyszerre a magyar gazdaságot. 2022. február 24-én kitört az orosz–ukrán háború: Európa energiaárai — a földgáz és az áram tőzsdei ára — a többszörösükre ugrottak, mert a kontinens hirtelen bizonytalanná vált abban, honnan fedezi a téli fűtést és az ipari termelést. Ezzel egy időben Magyarországot és Európa nagy részét egy évszázados aszály sújtotta, ami drasztikusan visszavetette a termést. A két esemény egyszerre nyomta felfelé a mezőgazdasági termelők költségeit: a műtrágya ára — aminek a gyártásához rengeteg földgáz kell — szintén sokszorosára emelkedett. Ezt hívják a közgazdászok kínálati sokknak: egy hirtelen, kívülről érkező esemény, ami megdrágítja vagy megnehezíti a termelést, még mielőtt bárki egyetlen árcédulát is megváltoztatott volna.

Másodszor: hogyan gyűrűzött végig a gazdaságon?

A drágább alapanyag és energia nem állt meg a gazdálkodóknál. Az élelmiszeripari cégek is többet fizettek a nyersanyagért és a saját energiaszámlájukért; a kiskereskedők pedig a magasabb nagykereskedelmi árak mellett a saját megnövekedett rezsi- és bérköltségeikkel, sőt egy külön ágazati különadóval is szembesültek. Mindeközben a kereslet — vagyis a vásárlási kedv — még nem esett vissza érdemben, így a vállalatok viszonylag könnyen tudták továbbadni a saját költségnövekedésüket a vevőknek. Ezt a folyamatot hívjuk áthárításnak: amikor egy vállalat a megnövekedett saját költségeit beépíti az áraiba, és így adja tovább a lánc következő szereplőjének — végül a vásárlónak. Az eredmény: 2022 decemberére az élelmiszerek ára a KSH szerint 44,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban — ekkora élelmiszer-drágulást még sosem mért a magyar statisztika. (Forrás: KSH, Fenntartható fejlődés indikátorai, 2024)

Harmadszor: mit tett — és mit rontott el — az állam válaszul?

A kormány már 2021 őszén, még a háború kitörése előtt hat alapvető élelmiszerre (cukor, liszt, olaj, sertéscomb, csirkehús, tej) bevezetett egy árstopot, amit 2022 novemberében a tojásra és a burgonyára is kiterjesztett; emellett 2021 novembere óta üzemanyag-árstop is érvényben volt. Emlékezhetsz még az „Amikor beleírnak az árba” című leckére (S1-M2-05): ott már megtanultad, mi történik, ha egy ár hatóságilag alacsonyabb marad, mint amennyiért a piac hajlandó lenne eladni. Pontosan ez történt itt is: az árstopos termékekből időnként hiány alakult ki, a kereskedők pedig a náluk keletkező veszteséget a NEM sapkás termékek árában igyekeztek behozni — vagyis másutt még gyorsabban emelték az árakat. Amikor 2022 decemberében megszüntették az üzemanyag-árstopot, a kúti árak egy csapásra, nem pedig fokozatosan ugrottak a piaci szintre; amikor pedig 2023. augusztus 1-jén az élelmiszer-árstopokat is kivezették, az érintett termékek ára szintén gyorsan felzárkózott. Eközben a jegybank sem tétlenkedett: az MNB 2022 szeptemberében 13 százalékra emelte az alapkamatot, majd októberben — a forint gyengülése miatt — egy rendkívüli, napi szinten meghirdetett egynapos betéti eszközzel átmenetileg 18 százalékra srófolta fel az irányadó kamatot, hogy megvédje a forintot és lehűtse a keresletet. (Forrás: Telex, 2022. december)

Valós eset

Kövessük végig a teljes láncot egyetlen terméken, a kenyéren és a tésztán keresztül. 2022 elejétől egy éven belül a kenyér ára 80,6 százalékkal, a száraztésztáé 66,4 százalékkal, a lisztes édesipari terméké 73,8 százalékkal nőtt — miközben a búza felvásárlási átlagára 2022-ben 130 ezer forint/tonna csúcsra szökött, elsősorban az aszály és az ukrán gabonakivitel háború miatti leállása miatt. (Forrás: Index, 2023. február) Aztán jött a fordulat: 2023-ban a magyar termés több mint 60 százalékkal haladta meg az előző évit, az ukrán gabonakivitel pedig újraindult — a búza ára 80 ezer forint/tonna alá esett vissza, és ezzel együtt a kenyér, a tészta és a péksütemények ára is folyamatosan csökkenni kezdett az év során. (Forrás: Világgazdaság, 2024. március) Ugyanez a minta ismétlődött országos szinten is: az infláció 2023 januári, 25,7 százalékos csúcsa után fokozatosan csökkent, 2023 decemberére 5,5 százalékra esett vissza — pontosan arra a szintre, ahol 2021 végén állt —, majd 2024-ben éves átlagban már csak 3,7 százalék volt, ami belefért az MNB 2–4 százalékos inflációs célsávjába. 2026 szeptemberére az infláció mindössze 1,2–1,3 százalék, az alapkamat pedig 5,50 százalékon áll — vagyis a betétesek ma masszívan pozitív reálkamatot kapnak, ugyanazt a fogalmat, amit az előző leckében ismertél meg.

Döntési dilemma

2022 végén te vagy a kormány. A tojás ára hetek alatt megduplázódott, és az emberek dühösek. Két lehetőséged van: (1) törvényileg befagyasztod a tojás árát a régi szinten, vagy (2) hagyod szabadon mozogni az árat, és helyette célzottan, készpénzben támogatod azokat a családokat, akiknek ez a legjobban fáj. Melyiket választanád — és mi történne szerinted mindkét esetben fél évvel később a boltok polcain?

Beszélgetésindítók

  1. Ebben a leckében hányféle különböző okot tudsz felsorolni, ami együtt okozta a 2022–2023-as magyar inflációt? Szerinted melyik volt a legfontosabb?
  2. Az árstop rövid távon olcsóbbá tette a tojást és az üzemanyagot. Most, hogy látod, mi történt utána, megváltozott-e a véleményed arról, hogy jó ötlet volt-e?
  3. Ha holnap kitörne egy hasonló sokk (háború, aszály), szerinted a mai, alacsony inflációjú Magyarország ugyanígy reagálna rá, vagy másképp?

Heti megfigyelés

Kérdezz meg egy felnőtt családtagot: emlékszik-e rá, melyik termék drágulása fájt neki a legjobban 2022–2023-ban, és hogyan reagált rá — vásárolt-e kevesebbet, váltott-e másik termékre, vagy máshol kezdett vásárolni?

Összefoglaló

A 2022–2024-es magyar inflációs hullám nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem egy teljes láncreakcióra: egy külső kínálati sokk (háború és aszály) megemelte a termelők költségeit, a vállalatok áthárították ezt a vevőkre, az állami árstopok rövid távon tompították, de hosszú távon meg is drágították a visszatérést, a jegybank pedig drasztikus kamatemeléssel próbálta lehűteni a keresletet. Ugyanez a lánc fordítva is lejátszódott: jó termés, helyreálló kínálat, kivezetett árstopok és magas kamatok együtt hozták vissza az inflációt a célsáv alá — egészen a mai, szokatlanul alacsony szintig. Ezzel lezárult a modul, amely a pénzt, az inflációt és a jegybankot járta körül. A következő modul egy másik piacot vizsgál meg ugyanebben a gazdaságban: a munkaerőpiacot — és azt, hogy miért nem cél soha a nulla százalékos munkanélküliség, még a legjobb gazdasági időkben sem.

Források

Fogalomtár

MagyarulAngolulEgy mondatban
Áthárításcost pass-throughAmikor egy vállalat a megnövekedett saját költségeit beépíti az áraiba, és így adja tovább a lánc következő szereplőjének — végül a vásárlónak.
Kínálati sokksupply shockEgy hirtelen, kívülről jövő esemény — háború, aszály, egy fontos beszállító kiesése —, ami egy csapásra megdrágítja vagy megnehezíti valaminek az előállítását, még mielőtt bárki egyetlen árcédulát is megváltoztatna.