Részvény — tulajdonrész egy cégben, nem lottószelvény
A részvény egy valódi cég egy kis darabja: hosszú távon annyit ér, amennyi nyereséget a cég termel — rövid távon viszont az árát a hangulat is mozgatja, és egyetlen cég akár tönkre is mehet, ezért aki részvényt vesz, az egy üzlet résztulajdonosa, nem egy szerencsejáték játékosa.
Horog
Kezedben a telefonod. Valahol a világon van egy cég, amely tervezte, egy másik, amely a chipjét gyártotta, egy harmadik, amelynek az alkalmazását most is használod. Ezeknek a cégeknek millió tulajdonosa van — nyugdíjasok, tanárok, diákok, nyugdíjalapok —, akik mindegyike birtokol egy kis darabot belőlük. Minden alkalommal, amikor megveszed a termékeiket, egy kicsit az ő bevételüket is növeled. Ha akarnád, holnaptól te is tulajdonos lehetnél — egy részvény megvásárlásával.
A legtöbb ember a tőzsdét egy kaszinóhoz hasonlítja: villogó számok, piros és zöld nyilak, valaki nyer, valaki veszít. Ronald Read (S3-M5-03) viszont nem szerencsejátékot játszott. Tulajdonrészeket vásárolt olyan cégekben, amelyek évtizedeken át termeltek és növekedtek. Ez a lecke arról szól, mi a különbség — és miért fontos.
A lecke
Először: mi a részvény?
A részvény (share, stock) egy cég tulajdonának egy kis része. Ha egy cégnek egymillió részvénye van, és te egyet birtokolsz, akkor a cég egymilliomod részének vagy a tulajdonosa. Ezzel két dologhoz van jogod. Az egyik a nyereségből való részesedés: a cég a nyereségének egy részét osztalékként (dividend) kifizetheti a tulajdonosoknak, egy másik részét pedig visszaforgathatja a növekedésbe (új gyárakba, fejlesztésbe). A másik a döntésbe való beleszólás: a részvényesek közgyűlésén szavazhatsz — ha kevés részvényed van, ennek persze kicsi a súlya.
Miért adnak el a cégek részvényt? Mert tőkét akarnak bevonni a növekedéshez anélkül, hogy hitelt vennének fel. Amikor egy cég először bocsát ki részvényt a nyilvánosságnak, és azokkal ezután a tőzsdén (stock exchange) kereskedni lehet, azt „tőzsdei bevezetésnek” (IPO) hívják. Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) működik, itt kereskednek például az OTP, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom részvényeivel. A tőzsde egy piac, ahol a részvények ára a kereslet és a kínálat szerint alakul — az első szemeszterben tanultakhoz hasonlóan (S1-M2).
Másodszor: mi mozgatja a részvény árát — hosszú és rövid távon?
A befektetés történetének egyik leghasznosabb gondolata Benjamin Grahamtől, Warren Buffett tanárától származik: rövid távon a tőzsde szavazógép, hosszú távon mérleggép. Rövid távon — napok, hónapok, akár egy-két év alatt — a részvények árát a hangulat, a hírek, a félelem és a mohóság mozgatja: az 1. modulban látott társas bizonyíték és FOMO (S3-M1-04) a tőzsdén is működik. Hosszú távon viszont egy részvény értéke azon múlik, hogy mennyi nyereséget termel a cég az évek során. Egy cég, amelynek a nyeresége 20 év alatt tízszeresére nő, nagy valószínűséggel a részvényárában is sokszorozódik; egy cég, amely veszteséges lesz, előbb-utóbb az árfolyamában is.
Ezért a részvény nem lottószelvény. A lottónál a várható eredmény negatív: a nyereményeket a játékosok befizetéseiből fizetik, és a szervező elviszi a részét. A tőzsdén viszont a cégek valódi értéket termelnek — termékeket, szolgáltatásokat, nyereséget —, és a részvényesek ebből részesednek. Ez az alapja annak, hogy a részvények 125 év alatt többet hoztak minden más eszközosztálynál (S3-M5-02). A részvény viszont akkor válik szerencsejátékká, ha valaki nem a cég értékét, hanem a holnapi ármozgást próbálja kitalálni.
Harmadszor: az egyetlen cég kockázata — és a gyakorlat.
A részvények átlagosan hosszú távon jól teljesítettek — de az átlag mögött sok cég áll, amely tönkrement. A tőzsdei cégek jelentős része évtizedek alatt eltűnik: csődbe megy, felvásárolják, vagy lemarad. Egyetlen cég részvényében ezért sokkal nagyobb a kockázat, mint sok cég együttes átlagában. A tőzsdén lévő cégek egy csoportjának átlagos ármozgását a részvényindexek (stock index) mérik — a budapesti tőzsdén a BUX, az amerikain például az S&P 500. Hogy miért nyerő gyakran az egész indexet megvenni egyetlen cég helyett, az a 6. lecke témája.
A gyakorlatban részvényt egy értékpapírszámlán keresztül lehet venni egy banknál vagy befektetési szolgáltatónál, általában 18 éves kortól. A nyereség után Magyarországon adót kell fizetni, de létezik egy kedvező lehetőség, a tartós befektetési számla (TBSZ): ha a pénzt legalább 5 évig benne hagyod, a hozam adómentes lesz — ez is egy előzetes elköteleződés (S3-M1-02), amelyet az állam ösztönöz. A befektetést viszont nem védi az OBA (S3-M3-01): a részvény értéke eshet, ez a kockázat ára.
Valós eset
A Nokia bukása — egyetlen cég kockázata. 2007-ben a finn Nokia volt a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója: a világon eladott telefonok nagyjából 40 százalékát ő gyártotta, a márkája a világ legismertebbjei közé tartozott, és Finnország gazdaságának egyik motorja volt. Ugyanebben az évben mutatta be az Apple az első iPhone-t. A Nokia vezetői sokáig nem vették komolyan az érintőképernyős okostelefonokat. Néhány év alatt a cég elvesztette a piacát, a részvényárfolyama a csúcshoz képest több mint 90 százalékot esett, és 2013-ban telefonos üzletágát eladta a Microsoftnak. Aki 2007-ben a megtakarítását Nokia-részvénybe tette, mert „ez a legbiztosabb cég”, az szinte mindent elvesztett — miközben a tőzsde egésze a következő években többszörösére nőtt.
Magyar példa arra, hogy a hangulat rövid távon milyen erős: a 2008-as válságban (S2-M5-06) a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb cégeinek árfolyama néhány hónap alatt a felére vagy még kevesebbre esett — akkor is, ha a cégek nem mentek tönkre —, majd a következő években, ahogy a nyereségük helyreállt, többszörösére nőtt. A szavazógép pánikolt, a mérleggép végül dolgozott. A cégek és a számok változnak; a tanulság — egy cég lehet óriás és mehet tönkre, a piac egésze viszont hosszú távon a gazdasággal nő — marad. (Források: Budapesti Értéktőzsde; a Nokia történetéről számos üzleti esettanulmány és a Microsoft 2013. szeptemberi bejelentése.)
Döntési dilemma
19 éves vagy, van 200 ezer forintod hosszú távra (10+ év), a vésztartalékod külön megvan. Egy barátod mondja, hogy egy felkapott technológiai cég részvénye „biztosan megduplázódik”. Három lehetőség:
- Az egészet ebbe az egy részvénybe teszed, mert a cég tényleg izgalmas, és mindenki róla beszél.
- Egy kis részét ebbe a cégbe, a nagy részét egy sok céget tartalmazó indexbe teszed (erről a 6. leckében).
- Az egészet indexbe teszed, és nem követsz egyedi cégeket.
Melyiket választod? Mit tudsz valójában a cég nyereségéről — és mit csak a hangulatról? Mi történik mindhárom esetben, ha a cég lesz a következő Nokia?
Beszélgetésindítók
- Mi a különbség egy részvény és egy lottószelvény között? Mikor válik mégis szerencsejátékká a részvényvásárlás?
- „Rövid távon szavazógép, hosszú távon mérleggép.” Magyarázd el a saját szavaiddal, mit jelent ez!
- Szeretnél egyszer egy cég résztulajdonosa lenni? Melyik cégé, és miért — a termékeit szereted, vagy azt hiszed, jó üzlet? A kettő ugyanaz?
Heti megfigyelés
Válassz ki egy céget, amelynek a termékeit te is használod, és keresd meg (pl. a Portfolio vagy a BÉT oldalán, illetve külföldi cégnél egy tőzsdei oldalon): tőzsdei cég-e, mennyi a részvény ára, fizet-e osztalékot, és hogyan alakult az árfolyama az elmúlt 1 és 10 évben. Miért változott így?
Összefoglaló
A részvény egy cég tulajdonának kis része: jogot ad a nyereségből való részesedésre (osztalék) és a döntésekbe való beleszólásra. A cégek tőkebevonásra bocsátanak ki részvényt, amellyel a tőzsdén (Magyarországon a BÉT-en) lehet kereskedni. Rövid távon az árat a hangulat mozgatja (szavazógép), hosszú távon a cég nyeresége (mérleggép) — ezért a részvény nem lottószelvény, hanem egy valódi üzlet része. Egyetlen cég azonban tönkremehet — ahogy a Nokia mutatta —, ezért egy cégbe tenni mindent sokkal kockázatosabb, mint a piac egészébe. A részvény a befektetés egyik oldala: a tulajdonosé. A következő lecke a másik oldalról szól, a kölcsönadóéról: a kötvényről és a magyar lakossági állampapírról.
Fogalomtár
| Magyarul | Angolul | Egy mondatban |
|---|---|---|
| Részvény | share (stock, equity) | Egy cég tulajdonának kis része: jog a nyereségből való részesedésre és a döntésekbe való beleszólásra — hosszú távon a cég nyereségét követi. |
| Osztalék | dividend | A cég nyereségének az a része, amit kifizet a részvényeseinek (a többit visszaforgathatja a növekedésbe). |
| Tőzsde | stock exchange | Szabályozott piac, ahol részvényekkel és más értékpapírokkal kereskednek — Magyarországon a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). |
| Részvényindex | stock index | Egy cégcsoport részvényeinek átlagos ármozgását mérő mutató — pl. a budapesti BUX vagy az amerikai S&P 500. |
| Tartós befektetési számla (TBSZ) | long-term investment account (Hungarian tax-advantaged) | Magyar értékpapírszámla-típus: ha a pénz legalább 5 évig benne marad, a hozam adómentes — az állam által ösztönzött előzetes elköteleződés. |